Ezüstszárnyú lepkék op. 12 (1999)

 - hangfantázia Bánkövi Domonkos versére, fuvolára, gordonkára és elektroakusztikára

A kompozíció a zeneszerző unokatestvére egyik különös című és hangulatú verse nyomán készült. A mű hangzó anyaga összetett; hiszen egyaránt él a két hangszer, a fuvola és a gordonka különleges játékmódjaival, és az elektroakusztika által nyújtott eszközök gazdag tárházával. Előre rögzített hanganyagok és gondosan lejegyzett partitúra hangjai keverednek egymással. A mű két pontján az elektroakusztika közvetlenül is találkozik azt előadóművészekkel, amikor is maguk keltik életre az elektronikus berendezéseket. 

A zenemű a 2000. évi Tribune Internationale des Compositeurs seregszemlén, Amszterdamban bekerült a javasolt művek kategóriájába, és ugyanabban az évben Magyarországon elnyerte az Istvánffy Benedek-díjat.

A mű bemutatója 1999. május 5-én volt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában /Matuz István, Kántor Balázs, hangmérnök: Horváth István/.

A mű előadásához szükséges hanganyag díjmentesen elkérhető: hangvarazsbt@gmail.com

Időtartam: 10 perc

Kiadó: Hangvarázs Bt. No. 13 (hangvarazsbt@gmail.com)

Ezüstszárnyú lepkék

Gyenge hajtása vagyok csak

örökké virágzó kertnek,

el nem múló pillanatra 

feltámadó természetnek.

 

Belém rút lárva költözött,

már nem tudok menekülni.

Ezüstszárnyú lepkék között

de jó lenne elrepülni …

 

Messze szállni a világból, 

elszakadni, mint az ágról

lassan lehulló levél.

 

Elmenni örökre innen,

oda, ahol mindig, minden 

szent boldogságról mesél.

Bánkövi Domonkos