Ezüstszárnyú lepkék op. 12 (1999)
- hangfantázia Bánkövi Domonkos versére, fuvolára, gordonkára és elektroakusztikára
A kompozíció a zeneszerző unokatestvére egyik különös című és hangulatú verse nyomán készült. A mű hangzó anyaga összetett; hiszen egyaránt él a két hangszer, a fuvola és a gordonka különleges játékmódjaival, és az elektroakusztika által nyújtott eszközök gazdag tárházával. Előre rögzített hanganyagok és gondosan lejegyzett partitúra hangjai keverednek egymással. A mű két pontján az elektroakusztika közvetlenül is találkozik azt előadóművészekkel, amikor is maguk keltik életre az elektronikus berendezéseket.
A zenemű a 2000. évi Tribune Internationale des Compositeurs seregszemlén, Amszterdamban bekerült a javasolt művek kategóriájába, és ugyanabban az évben Magyarországon elnyerte az Istvánffy Benedek-díjat.
A mű bemutatója 1999. május 5-én volt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában /Matuz István, Kántor Balázs, hangmérnök: Horváth István/.
A mű előadásához szükséges hanganyag díjmentesen elkérhető: hangvarazsbt@gmail.com
Időtartam: 10 perc
Kiadó: Hangvarázs Bt. No. 13 (hangvarazsbt@gmail.com)
Ezüstszárnyú lepkék
Gyenge hajtása vagyok csak
örökké virágzó kertnek,
el nem múló pillanatra
feltámadó természetnek.
Belém rút lárva költözött,
már nem tudok menekülni.
Ezüstszárnyú lepkék között
de jó lenne elrepülni …
Messze szállni a világból,
elszakadni, mint az ágról
lassan lehulló levél.
Elmenni örökre innen,
oda, ahol mindig, minden
szent boldogságról mesél.
Bánkövi Domonkos
